Zenesarock.blog

Lejárok a partra, egy bárba
Rossz név: Bolondok hajója,
Itt egy öreg fazon énekel
A bor is pocsék, akár a hely...
Itt bújnak a hatvanas évek,
Ezt hallja aki ide téved
Néha visszatérek, valami hív,
Ő meg iszik és szív amit szív...
La-la-la-la-la-la
La-la-la-la-la-la
Kilenc nézőnek hal meg este
Ég a szeme, szétszakad a teste...
Mikor meghívtam egy italra,
rámnézett
Köszönt és azt mondta, azt mondta:
Tra-la-la-la
A sikernek ára van, nem titka,
Bohócnak nem jár aranykalitka,
Ne szidd a szavakat,
Hisz belőlük élsz,
Az írástudoktól meg jobb ha félsz...

Senki ne áldozza magát érted,
Ne lásd az Urat, jobb ha csak érzed,
Ne hagyd, hogy más élje az életedet,
Se szülőd, se testvéred, se szerelmesed

Bolondok hajója,
Lepukkadt bár,
Bolondok hajója,
Még nyitva áll,
Bolondok hajója,
Mindenkit vár,
Bolondok hajója,
Holnap bezár...

Jó, hogy erre senki sem ismer,
Ide nem jár sem Ördög, sem Isten,
Amit átélt arcán látszik,
Ha lehunyja szemét, úgy játszik...
Tudom mit hisz, mit érez,
Dörmög ha egy dallal végez...
Ülök ott hátul, hallgatom
És érzem...egyedül van nagyon...
La-la-la-la-la-la
La-la-la-la-la-la
Fáj nagyon...

Mindig csak játssz, sose dolgozz,
Ha boldog lehetsz, ne gondolkozz!
Sose várd meg azt,hogy megunjanak!
Magad írd mindig a dalaidat...

Vigyázz magadra is, ne csak másra,
Ha elmész haraggal, ne nézz hátra,
Vásár a világ minden kapható,
De van ami örök és nem eladó!

Bolondok hajója,
Lepukkadt bár,
Bolondok hajója,
Még nyitva áll,
Bolondok hajója,
Mindenkit vár,
Bolondok hajója,
Lepukkadt bár,
Bolondok hajója,
Még nyitva áll,
Bolondok hajója,
Mindenkit vár,
Bolondok hajója,
Holnap bezár,
Holnap bezár...
Bezár, bezár, bezár, bezár
Holnap bezár...
Holnap bezár...
Holnap bezár...

Shut the gates and sunset
After that you can't get out
You can see the bigger picture
Find out what it’s all about
You're open to the skyline
You won't want to go back home
In a garden full of angels
You will never be alone

But oh the road is long
The stones that you are walking on
Have gone

With the moonlight to guide you
Feel the joy of being alive
The day that you stop running
Is the day that you arrive

And the night that you got locked in
Was the time to decide
Stop chasing shadows
Just enjoy the ride

If you close the door to your house
Don't let anybody in
It's a room that's full of nothing
All that underneath your skin
Face against the window
You can't watch it fade to grey
And you'll never catch the fickle wind
If you choose to stay

But oh the road is long
The stones that you are walking on
Have gone

With the moonlight to guide you
Feel the joy of being alive
The day that you stop running
Is the day that you arrive

And the night that you got locked in
Was the time to decide
Stop chasing shadows
Just enjoy the ride

Stop chasing shadows
Just enjoy the ride

 A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.  

 A Metallica az 1980-as évek egyik legnagyobb hatású, amerikai heavy metál együttese.Alapítói James Hetfield és a dán származású Lars Ulrich. Világszerte 100 millió albumuk fogyott el. Ebből 57 milliót az Egyesült Államokban. A Megadeth, a Slayer és az Anthrax mellett a nagy ’thrash metal négyes’ tagjai. Ötször szerepeltek az első helyen a Greatest Artist of Hard Rock listáján. Összesen kilenc Grammy-díjat nyertek. Legújabb albumuk a 2008-ban kiadott Death Magnetic.

METALLICA-The Day That Never Comes(Stereo), SLAYER-Angel Of Death,

MEGADETH-Hangar 18-live(2005), ANTHRAX-Panic(2004)

1967 nyarán kis hazánkba látogatott a Spencer Davis Group!

Én akkor még éppen tinikorom édes időszakának kezdetén jártam.Idősebb fiútestvérem révén mégis kijutottam erre a szenzációs koncertere.Kőbányán születtem,énekli Bill papa egyik nagyszerű dalában,Kőbányán születtem, s ott is nőttem fel, énekelhetném magam is, mert ez az igazság.Bár már nagyi korban vagyok, de a jó zenét most is szívesen hallgatom.Nem ragadtam le egyik stílusnál sem, majdnem mindenevő vagyok.

Na de térjek vissza a fent említettekhez!Már nem tudom bratyóm honnan tudott jegyet szerezni, de legkevésbé ez izgatott engem. Néhány haverral, mind kőbányai keménymag, mentünk a koncertre.Kisstadion,nyüzsgés,teltház. Ennyi fiatalt egy helyen még soha nem láttam.Nekem eddig a tömeg fogalmát, a kisdobosavató ünnepségen résztvevők létszáma jelentette. De úgye ott mások voltak a ruházatok, a kísérőzenéről, már nem is beszélve. 

Szemet és szívetgyönyörködtető volt ez a tarkaság, ez a sok farmeros,vagy tarkagatyás,hosszúhajú srác.A lányokat nem annyira figyeltem...

Aztán elkezdődött a varázslat!

Együtt verte szívünk a ritmust. Hullámoztunk összefogódzva,testvérek voltunk mindannyian.Átjárta testünket, lelkünket ez a csodálatos valami. Fiatalok voltunk, szabadnak éreztük magunkat, hisz most minden rólunk, értünk szólt.

Nem zavarta a műsort semmi, nem úgy,mint mikor a 'Szabad Európán' próbáltunk néhány jó zeneszámot elcsípni,hogy aztán megkérdezhessük a másikat, -hallottad azt a frankó számot tegnap? Most tudtuk,hogy hallja, halljuk, sőt látjuk is mindannyian.

A zene meg csak szólt, mit szólt? Dübörgött! Mi meg szívtuk magunkba, mint a kisbaba az anyatejet.

Csalódottak voltunk, hogy vége,de elégedettek az eredménnyel.Zenei ízlésem kialakulását többek között ez a koncert is keményen befolyásolta.Az biztos, hogy hónapokig volt beszédtémánk.

Kifelé menet, néhány rendbontó miatt, lovasrendőrök fogadtak bennünket. No nem sünöltek, de annál inkább kardlapoztak. Mi szépen kihagytuk ezt a balhét, hisz a zene miatt fizettünk, nem azért, hogy jól elverjenek minket.Megjegyezném,a lovakkal egyébként semmi bajom.

A társaság tagjait messze sodorta egymástól az élet, de gondolom, hogy aki még él közülünk,nem felejti el azt a fergeteges élményt, amiben 1967-ben része volt, velem együtt.

Kiviszem a lavort!